Magyar szerkezettár
🪄

valamiből van cxn valami az anyaga v. lényeges eleme.
____________________
jóból
-ból/-ből

I. mn
1. kívánalma(in)knak, ill. rendeltetésének, hivatásának megfelelő. idő, iskola, orvos; lesz a termés. | (esztétikai) igényünknek, vmely szabálynak megfelelő. film; ízlés;jó vicc!jó valakinél | érvényes, használható. ez a jegy? | <köszönésben, udvariassági kif-ekben.> napot! | (állítm-ként) alkalmas valamire, valaminek. ez csak arra , hogy ...
2. kellemes, kedvünkre való. íz, hangulat. | kedvező v. ezt ígérő, jelző. hír.
3. erkölcsi követelménye(in)knek megfelelő. útra tér. | megbízható, biztos. kézben van. | ▸ jó valakinek valamennyi összegig összegre
4. jószívű, jóindulatú, gyengéd érzésű. valakihez.olyan jó, mint egy a falat kenyér | kifogástalan magaviseletű <gyermek>. | egyetértésen, jóindulaton alapuló <viszony>. szomszédság.
5. a társadalmi szokásoknak megfelelő. modor. | bizonyos megbecsülést élvező (, előkelő). jobb család.
6. rég is tisztelt, tiszteletre méltó. édes anyám! | <lekicsinylő megszólításban v. megnevezésben.> nézze, uram!
7. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb <osztályzat>.
8. jókora, elég sok. adag; pénzért. | hsz-szerűen nagyon. sokáig. | hsz-szerűen ▸ egy jót jót alszik.olyan , hogy jobb se kell úgy , hogy jobban se kell
9. hsz-szerűen <ráhagyás, igenlés kif-ére.> , nem bánom; , , ha ...
II. fn
1. az erkölcsi elveknek megfelelő dolog. jót cselekszik.
2. ember. | kiváló ember. népünk legjobbjai.
3. dolog, kül. kedvező helyzet, viszony.jóban van valakivelelég volt sok is a jóbóljót tesz valakinek, valaminekminden jót kívánok
4. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb osztályzat. jót kap.
5. gúny éppenséggel nem a megfelelő személy. jótól kérdi!
[ fgr ]

____________________
aaz
____________________
is
I. ksz <m-ok, ill. mellérendelt v. párhuzamos m-részek kapcsolására; a kapcsolt, ill. a kiemelt szó után.>
1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.
2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.
3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az volt, legyen ez is!
4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.
5.ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.
II. hsz
1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> sem is nézett.
2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...
3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!
4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?
5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!
6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.
[↔és ]
____________________
sok htl tőszn; (kf: több )
1. nagy v. a kelleténél nagyobb mennyiségű, számú. sok ; sok ez ide;több a soknál | hosszú tartamú v. gyakori. sok vita; nincs sok időm. | <elvont fn mellett:> nagy(mértékű). sok hasznot hajt. | sok pénz, anyagi érték. sokat költ. | ▸ sokak sokaknak tetszik. | (szjellel) a szóban forgó személyek közül sok. sokunk véleménye.
2. (hsz-szerűen) ▸ sokban sokban egyezik;sokansokkal sokkal jobb nála.
[ fgr ]
PÉLDÁK #1
  1. asztal (szótár)
  2. asztalos (szótár)
  3. asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
  4. faasztal (összetett, 2 konstrukció)
  5. asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
  6. fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
  7. sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
  8. fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
  1. avokádó (van/van, azonos, nagy)
  2. fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
  3. fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
  4. (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
  5. aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
  6. nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
  7. füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
  1. a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
  2. a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)
  1. alapító tagokos gyerek
  1. az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
  2. az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)
  1. a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
  2. a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
  3. a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
  4. a tanár részt vesz a munkában (más elem)
  5. a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
Kapcsolat • szerkezettar@nytud.hu • HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024